A gyerek nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát odament segíteni neki az Óvónéni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és nagy kínlódások közepette ismét, most már rendesen felcibálta a kissrác lábára. Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám!
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- ... hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet.
"Na, végre", gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
- Pistike, hol a sapkád?
Mire a gyerek:
- A csizmámban!

Az északi szélesség 47 fok 11' és a keleti hosszúság 19 fok 30' koordináták által meghatározott helyen Magyarország földrajzi középpontját jelöli a 11 méter magas nyolcszögű gúlatorony.

A Kerényi József építész tervei alapján 1978-ban épült torony környéke kedvelt helye különféle rendezvényeknek. A természetbarátok korábban nemzeti színnel díszített oszloppal jelölték a helyet, amelynek környéke, a szép, erdős vidék önmagában is vonzó.

A település mai életére nem öröklõdtek helyi népszokások. Hagyományteremtõ jelleggel az utóbbi években megrendezett események a Falunap és a Szüreti Felvonulás. Mindkét rendezvény mára „hagyomány”-nyá érett.

A szüreti mulatság megtartása a Coburg uradalom gazdasági hagyományaira vezethetõ vissza, hisz az uradalom területén szõlõmûvelés és pincészet is folyt. Napjainkban szõlõ már csupán a házak kertjeiben található néhány tõke vagy kisebb lugas, kordon mûvelésben.

Már több mint 700 éve létezik a Magyarország északkeleti részén, az északi-középhegységhez tartozó gömöri-hevesi dombság völgyeiben kiépített település - de a mai, önálló falvak összekapcsolódásából kialakult Ózdról alig fél évszázada beszélhetünk.

Ózd Budapesttől 160 kilométerre, a három észak-magyarországi megyeszékhelytől, pedig közel azonos távolságra, mindössze 60 kilométerre fekszik. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető, a fővárossal összekötő útból 100 kilométer autópálya, 60 kilométer főút. Ózd közelében, a várostól 12 kilométerre húzódik Szlovákia határa közúti és vasúti nemzetközi átkelőhellyel, de könnyen elérhető a lengyel és ukrán határ is.

Település a Tisza-tó jobb partján helyezkedik el. Ez a település fogadja a Tisza-tóhoz látogató vendégeknek.

A tó területe 127km², melynek 60%-a zsombékos és száraz terület. Településhez a tó 55%-a tartozik.

Ezt sem kell figyelmen kívül hagyni!
http://minifilm.hu/lejatszo.php?id=161

Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található, 2200 lelket számláló hegyi falu, mely a Pilis dolomittömbjét és a Visegrádi-hegység vonulatát kettészelő völgyben fekszik.
Pilis az olyan emlékeink közé tartozik, amelyek nélkül komoly művészettörténeti munka nem készülhet. A tíz legközismertebb magyarországi középkori művészettörténeti emlék egyike.

Gyerekkorom ünnepnapjait jelentette, még akkor is ha orvoshoz mentünk, egy-egy jászberényi út.

A város gazdag történelmi múltja a belvárosi műemlékeken napjainkig nyomon követhető. Különleges jászberényi nevetesség a Jász Múzeumban őrzött Lehel kürt.

A környék kedvelt kirándulóhelye az állat- és növénykert, ahol az egzotikus és őshonos állatok mellett sokféle fát, cserjét is bemutatnak. A várostól nyugatra fekvő 117 hektáros védett terület, a Hajta-mocsár a Jászság egyetlen olyan reliktuma, amely a hajdani mocsárvilág emlékét őrzi.

Anno, itt töltöttük mézesheteinket, s időnként vissza-vissza tértünk hétvégi látogatásra!

A három „szent” falu közül Mátraszentistvánban véget ér az országút, innen már csak gyalogosan lehet folytatni a kirándulást.

 Hangulatos panziók, felújított üdülők, egyszerűbb szálloda is a vendégek rendelkezésére áll. A Vidróczki csárda kertjében állíttatta fel a csárda tulajdonosa, a Kanizsa házaspár 2006. augusztus 20-án a falu névadójának Szent István királynak a faragott mellszobrát.

Budapestet többszáz éves történelme világvárossá formálta. A metropolisszá válás mégis bőven hagyott ránk olyan építészeti, városépítési emlékeket, amelyek szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világát, környezetét idézik.

Ma fővárosunk olyan erővel fejlődik, ami csak a XIX. század végének, a XX. század elejének városfejlődési ütemével hasonlítható össze. Az erőteljes fejlődés természetesen megváltoztat, átalakít sok mindent, de a reánk maradt építészeti emlékeknek nem csupán megtartása, hanem helyreállítása, rekonstrukciója, élettel való megtöltése is.

Pannonhalma Győr-Moson-Sopron megyében található. A település 2000 óta városi címmel rendelkezik. Pannonhalma az azonos nevű kistérség központja. A kistérségben 18 település irányítási központja.

A mai Pannonhalma kezdetei eltérnek a környékbeli településekétől, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a korábban itt létesült szálláshelyekhez. A róluk való ismereteink részben a régészek munkájára, részben a nyelvészek tájékozódására támaszkodnak.

A falu nevét 1433-ban említette először Zsigmond király egyik oklevele. A településtől északra emelkedik a Kápolnahalom, ami az ország egyik legnevesebb középső bronzkori lelőhelye. A díszedények, használati tárgyak mellett az ásatás kiemelkedő lelete volt egy csaknem 14 dkg összsúlyú arany kincslelet, ami a Szolnoki Damjanich János Múzeumban látható.

A település megközelíthető közúton: Jászberényből indulva a 31-es úton Jászapáti felé, Jászjákóhalma után balra kanyarodva; vasúton: a Vámosgyörk-Szolnok-Újszász vonalon.

Jászapáti kiemelten vonzó turisztikai létesítménye a termálvizes strandfürdő és camping. A külföldiek körében is kedvelt pihenő hely. A 805 méter mélyről feltörő, 45 C° víz gyógyvízzé minősítése 2002-ben megtörtént. Napjainkban erőssen fejlődésnek indult.

Azt hiszem ez a város az utóbbi időben az interneten népszerű lett. A randalírozó kisebbség kitett magáért, most is mint mindig.

A Tarna és a Zagyva torkolatánál elhejezkedő kis község. A település malomiparát a mai napig híres lisztje dicséri. A település megközelíthető közúton: a 31-es úton Jászberény és Jászapáti között. A Jászkunság első történetírója, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek a nevét viseli az 1998-ban megnyílt gyűjtemény. Itt látható  a Félegyházi Madonna.

Gyermekkorom kedvenc kis faluja. Minden zegét-zugát bejártam, ismertem, nem tévedtem el benne soha. A határában minden utat végig jártam. Sajnos ebben a faluban is érezteti hatását a rendszerváltás. Nem előnyére mondható ez a változás. A régi szép házak manapság a megismerhetetlenségig lerobbant állapotban! Itt is ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a környező Jász településeknél.

Jásztelek a Jászság közepén helyezkedik le. Jászberénytől 8 km-re, dél-keletre, a Zagyva bal partján.

Gyerekkoromban sokszor elmentem, kerékpárral, gyalog, s sok embert ismertem. Mindig szivesen emlékezem vissza ezekre a napokra, annak ellenére, hogy azok a problémák akkor is megvoltak, amik jeleleg is foglalkoztatják az ott élő embereket, a megélhetési gondokon kívül.

A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el.

A település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó település-képpel. A vár, alatta a régi pincesor és a modern belsõ részek kellemes összképet nyújtanak. Sirok történetének szerves részét képezi a siroki vár.

Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó, a Darnó-hegy délkeleti lejtõjén. Közepén tõzegmohaláp, ritka tõzegmohafajokkal. A Mátra hegység legõsibb tönkje,  középkorban már létezett. A hagyomány szerint valaha vár állt a tetején.

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban több mint 900 éves múltra tekint vissza. Története leginkább a ciszterciek apátságához fűződik.

A Szesztra legmagasabb pontjáról, a csodálatos panoráma központjában látható Zirc város. A változatos domborzati viszonyokhoz ma már egyre inkább illeszkedő lakóházak, közintézmények épületeinek együttes hatása. Feltűnően megragadó látvány a tengerszint felett pontosan 400 m magasan épített Ciszterci Apátság épületegyüttese.

Az Arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény. Nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása.